2010. december 20., hétfő

Újabban rengeteg zenét hallgattam, és javarészt nagyon jókat. Mélységesen elgondolkodtat, hogy lehet egyáltalán ilyeneket létrehozni. Valamikor nagyon régen lemondtam már róla, hogy valaha is olyan zenét fogok játszani, netán írni, amilyet szeretek.
Mármint.
Szeretem a zenekaraimat, mindkettőt. Azt se gondolom, hogy rossz, amit csinálunk.. de hogy ez valami olyan lenne, ami a lelkem mélyéről szól? Persze, hogy nem.
Van egy film Johnny Cash életéről, azt hiszem, itt most találó idéznem belőle:

Rendben van, akkor bontsuk ki. Ha elgázolja egy autó, és haldokolva fekszik a kövön, és maradna még ideje egy dalra, egyre, amit nem felednek, amikor már nem él, amiből akár Isten is megérthetné, mit érzett, amikor itt bolyongott a földön, egy számot, ami összefoglalná magát, azt állítja, hogy ezt a dalt énekelné?
Na?Ugyanazt a Jimmy Davis nótát, ami a rádióból ömlik egész nap?
Arról a belső békéről, hogy ez mennyire valódi és hogy kiáltsuk az égbe?
Vagy... vagy inkább mást énekelne? Ami valódi. Amit átérezhet?
Mert higgye el nekem, az emberek ilyet szeretnének hallani, ez a fajta dal, ami igazán meg tud váltani.
És ennek semmi köze nincs az Istenhithez, Mr. Cash, ehhez csaki magában kell hinnie.

Neki mondjuk sikerült is. És tűnődtem, hogy részemről ez valami megfutás volt-e, hogy soha nem is próbáltam meg igazán megtanulni zenélni. Amivel olyan sokat lehet magamról beszélni..

És azon is eltűnődtem, hogy egyáltalán hogy lehet ilyen zenéket összehozni. Ahol nem egy-két téma ismétlődik, dallamos, megjegyzed, aztán jön egy újabb. Hanem olyan zenét, ami beszél, aminek története van, ami túlmutat azon, hogy hangok és csendek kellemeskésen váltakoznak. Csak lineárisan megy előre, legfeljebb egy refrén tér vissza. És ez mennyivel több annál, amit valaha is én csinálni fogok.
Persze előbb hangszeren játszani kellene normálisan, hogy ne az legyen a kérdés, el tudok-e játszani ezt-azt, magyarul technikai problémáim soha többé ne legyenek. Én meg erre sem vagyok hajlandó..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Na mondd..